Kevés olyan nagy katamarán található a mezőnyben, mely nőt tudhat a fedélzetén. A Black Jack – Michaletzky Luca révén – közéjük tartozik, és most már más körülményben is egyedülálló a helyzete. Luca menyasszony lett, a legénységünk egy tagja jegyezte el.
Ezt a beszámolót nagyon szerettem volna én megírni. Nem csak azért, mert a vitorláson történő fedélzeti esketésnek komoly hagyományai vannak, és mindig a kapitányé a végső szó. (És nem az első éjszaka joga!) Pusztán azért, mert jó emberek találtak egymásra, és én szeretem ezt a helyzetet. Nem hatásvadászkodom tovább, elárulom – Pénzes Botond az a szerencsés legény, aki elnyerte Luca szívét. Botondot hosszabb ideje ismerem, hiszen a Principessa fedélzetén már hajóztunk együtt, ám Luca csak később, a Black Jack megjelenésével került a látómezőnkbe. Jómagam már a J24 versenyzés során megtanultam, hogy több szempontból jó, ha nő van a fedélzeten. Kiegyensúlyozottabb a csapat, normalizált a kommunikáció, rendezettebb a környezet, van mit enni, és az még egészséges is. Arról nem is szólva, hogy öt pár hajós kéz áll a rendelkezésre, és mégsem lépi át a legénység súlya 400 kilót.
Nos, ezt az elvet ültettük át a Black Jack fedélzetén is a gyakorlatba, ám sokkal többet nyerünk a döntéssel, mint eredetileg gondoltuk. Beköltözött egy sportos tündér a fedélzetre, és nem volt rest tanulni. Az elején persze sokat küzdöttünk, hiszen bár nacra 17 katamarán szerepelt Luca előző életében a programban, azért az mégsem egy ekkora hajó, és nem kell ennyi pasit elviselnie. Ám ő megoldotta és most már kijelenthetem, hogy roppant ügyesen.
És ahogy az már lenni szokott, a jó dolgok bevonzották egymást. Pszichológusi tanulmányait felhasználva átsegített minket a nehéz pillanatokon, ha kellet mászott az árboc tetejére, és otthon volt az élelmezésben legalább annyira, mint az internetes feladatokban. Közben oszlopos tagja lett a megalapított Katamarán Sulinak, és nagyon megszerettük. De persze csak a magunk módján, mert Pénzes Boti szereti „úgy” – értitek.
Azt hiszem mi már nem csak a hajszolt versenyeredményekért vitorlázunk együtt, hanem a kedvtelésért, pusztán az érzésért is – hiszen – hajótípustól függetlenül – nagyon jó közösen megélni a vízen töltött csodás pillanatok élményeit. Nagyon boldog vagyok, hogy a legénységünk két tagja egymásra talált, és drukkolok nekik, hogy ez tartson örökké. Bízom benne, hogy ahogy eddig is megoldották a közös csapatmunkát, ez a jövőben is így lesz. És ha úgy hozza a sors, hogy utánpótlás ebből a kapcsolatból is érkezik hozzánk, a Katamarán Suli kapuja nyitva áll.
Sok boldogságot nektek Michaletzky Luca és Pénzes Botond.
Szöveg: Rozsda
Fotó: Kollmann András
