Scharf Máté, ha nem a Black Jack fedélzetén tüsténkedik, akkor oktat a Katamarán Suliban. Ám ha ez is véget ér, akkor azonnal felmászik a Flaar 26 RR oldalára Varga Lajos mellé, és máris újabb sikerekről számolhatunk be.

Zacsi így látta az idei Garda túrát.

„Varga Lajossal a Nelson Flottalízing Flaar 26RR kormányosával korán kezdtük meg a felkészülést a Centomigliara. Az első nagy megmérettetés a Csillagtúra volt, amiről utólag kiderült, hogy nagyon fárasztó verseny. Csak egy példával támasztanám alá – a 24órás gyenge szeles küzdelem után csak a díjkiosztón derült ki számunkra, hogy az első helyen végeztünk, aminek nagyon örültünk!

A következő hétvégén a Kereked által rendezett 4 kezes versenyre látogattunk el. Reggel a 25-35 csomós szél miatt halasztással kezdtünk majd délután a picit gyengébb szélben (20-30 csomó) 15 órakor elrajtoltunk. A pálya nagy részén gyorsan végig robogtunk zsebkendő méretű vitorláinkkal, – 3-as reffelt nagyvitorlából és egy viharfokból állt a kollekció. A büntető körös pályához nagy előnnyel érkeztünk bár ez sem volt elég az első hely megtartásához ezért itt az ezüstéremmel kellett beérjük.

A következő hetekben a Balatonon edzegettünk ahol a vitorlacserékre és egyéb manőverekre fektettük a hangsúlyt. Augusztus utolsó hétvégéjén az 50es cirkáló flottabajnokságon is jártunk a változatosság kedvéért, ahol a 2. helyen végeztünk. Ezzel ért véget a hazai felkészülési szakasz.

A Gardára csütörtök reggel utaztunk ki és estére már össze is raktuk a hajót, amit egyből fel vontáztunk Campioneba ahol megkaptuk tavalyi kis privát kikötőnket is. A szállásunk a magyarok által kedvelt Univela Hostel volt, ami szerintem a Garda tó egyik legjobb kishajós bázisa. A pénteki napot rövid edzéssel, nevezéssel és bevásárlással töltöttük. Szombat reggel 6:30kor gyorsan megreggeliztünk majd a kikötőből levontáztunk a rajtvonalra. Profi motoros vezetőnk akadt erre a kis távra Pénzes Botond személyében, aki a legtöbb Live adást a mi Bravo motorosunkból közvetítette.

A rajthoz érve nagyon gyenge szél fogadott bennünket. A csoportbeosztás miatt nekünk a keleti oldalon kellett rajtolnunk, ami végül nagyon jól jött. A rajt után 3-4km-rel volt, hogy mi vezettük az egész mezőnyt. Persze ez nem tartott sokáig mivel a nagy katamaránok, liberák és egyéb gyors hajók szép lassan megelőztek, der akkor is igen motiváló tett volt. Az esős kezdés után a táv több mint a feléig szép időben és 7-12 csomós Ora-ban vitorlázhattunk majd Bogliacohoz érve megjött, amit a meteo ígért. Váratlan zivatarok nagy mennyiségű esővel és kiszámíthatatlan erősségű és irányú széllel.

Hála ég mi az egyik ilyen zivatar szelével Sirmioneig lehátszeleztünk majd onnan egy picit kreuzoltunk Desenzanoig egy 180fokos szélforduló miatt. Innen már csak egy hosszú hátszél következett, amibe igazán nagyot jöttünk ellenfeleinkre. A 20-25csomós szélbe 15-18csomós sebességgel, szépen belerepültünk az éjszakába. Egy kis idő után utolértük svájci ellenfelünket és pár nagyobb hajót is. Innen végig harcoltuk a távot a célig, de a sötétbe elvesztettük egymást, mert közbe egy Melges 32-vel is ment a csata. A befutónál vettük észre hogy egy nagyon picivel előttük vagyunk, de sajnos a fockjával gyorsan tudott forgolódni így 3 másodperccel megvert minket. Nekem ez nagyon fájt, de hát ez van, majd máskor reméljük, jobban jön ki a lépés. A hajót másnap elpakoltuk majd hétfőn hazautaztunk.”

Szöveg: Scharf Máté (Zacsi)
Fotó: Török Brigi, Varga Lajos, Pénzes Botond